Modulok a felsős korosztálynak (preferáltan 5-6. osztályosoknak)
„Varázslatos vízi világ” benne a következő modulokkal
I. A víz biológiai, kémiai jellemzői
1. A víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői - A vizek minőségét vizsgálják a gyerekek egyszerű kísérletek elvégzésével /vízvizsgálat 4-5 fős csoportokban a táborban és közvetlen környezetében. / Az eredményekről jegyzőkönyvet készítenek./ A vízmintavételi helyeket jelzik a táborhelyről kapott térképen.
Összehasonlító kísérletet végeznek: mosás esővízben és csapvízben.
2. Vízszennyezés - Tudósítást készítenek a gyerekek egy közelmúltban történt vízszennyezésről és annak környezetkárosító hatásairól. /Hazai vagy külföldi élővíz szennyezés, pl. olajszennyezés./ Forrás: újság vagy internet.
3. Szennyvíztisztítás - Meglátogatják a mórahalmi szennyvíztisztító telepet, megismerkednek annak működésével helyi szakember segítségével.
4.Szennyvíztisztítás – náddal: A gyerekek megismerkednek a nádgyökérzónás szennyvíztisztító működési elvével, és elkészítik annak makettjét.
II. A Madarász tó élővilága
1. A tó élővilága - Ráhangoló játék után a tó növény- és állatvilágával ismerkednek a gyerekek a helyszínen kiscsoportokban kutató munkával, játékos feladatokkal.
2. Élet a parton - A tópart növényeivel és állataival vetélkedő formájában ismerkednek, fajmeghatározási feladatok, ill. mikroszkópos vizsgálatok révén.
3. Védjük madarainkat! Madáretetőt terveznek és készítenek a gyerekek természetes anyagokból kiscsoportokban. Madárvédelmi berendezések megismerése elkészítése
4. Víz a művészetekben - A vízzel kapcsolatos zenei, festészeti, ill. irodalmi alkotásokkal /versekkel/ ismerkednek meg a gyerekek prezentáció formájában. A gyűjtött levelekből montázsképeket készítenek. A foglalkozás végén népdalcsokrot állítanak össze és énekelnek a Tiszáról.
III. A víz és az ember
1. Víz a természetben - Ráhangoló játék után egy prezentáció képsorával a természetben található vízfajtákkal és azok összetételével ismerkednek a gyerekek.
2. Vízfelhasználás - Információkat gyűjtenek kiscsoportokban forgószínpados megoldással az ivóvíz biztosításának folyamatáról, a vízfelhasználás alakulásáról a világ és a gazdaság különböző területeiről.
3. Vízgazdálkodás: A Homokhátság vízrajzi arculata régen és ma. Csapadékvíz elvezetés, csatornázás , belvíz gondok Mórahalom bel- és külterületén vízügyi szakember szemszögéből.
4. Víztakarékos táborlakó - Napi vízfogyasztás mérése a táborban általános és takarékos „üzemmódban”. A differencia számítása és elemzése.
IV. Vízhez kötődő hagyományok
1. Halászat, horgászat - Helyi szakembertől információkat gyűjtenek a gyerekek a Madarász-tó halászati és horgászati mutatóiról.
2. A hal ősi táplálékunk - Halászlé készítés helyi receptjének megszerzése, egy hal felboncolása.
3. A nád, a gyékény és a fűzfa - A növények tanulmányozása és annak megismerése, hogy milyen megélhetési forrást jelentettek az itt élő emberek számára.
4. Használati tárgy készítése - Gyékényből edényalátétet készítenek, díszítik, festik, majd az elkészült tárgyakból kiállítást rendeznek.
V. „Szárazon és vízen”-akadályverseny
1. Ki tud többet a vízről? - Az előző négy modul ismeretanyagából Kinder tojásokban elhelyezett kérdéseket pecáznak ki vízből és válaszolnak meg a gyerekek. Pontgyűjtés 4 – 5 fős csoportokban.
2. Ki ő? - madárfelismerés A Madarász–tónál megismert madarakból összeállított kép –és madárhang anyag alapján fajfelismerés, rejtvényfejtés.
3. Szobába zárt természet - Előzetes tájékozódás, ismeretszerzés után egy képzeletbeli akvárium berendezése rajzos formában a szükséges tárgyakkal, növényekkel és halakkal.
4. Vizes ügyeskedések - Levezető ügyességi játékok a víz fizikai tulajdonságainak felhasználásával 4 – 5 fős csoportokban. A szerzett pontok összegzése, eredményhirdetés.
Modulok az alsós korosztálynak (preferáltan 3-4. osztályosoknak)
„Homokország kincsestára” benne a következő modulokkal
I. A rét rejtekén- a Csipak-semlyék
1. A természetjárás szabályai: Az élőhelyhez tartozó alapfogalmak tisztázása (mező, rét, legelő). A terepgyakorlat csak akkor éri el célját, ha a tanulók bizonyos szabályokat betartanak, ezért indulás előtt megismerkedünk a természetjárás illemtanával.
2. A Csipak-semlyék csodái: A gyerekek a rét sokszínű világával ismerkednek. Megfigyelik és határozók segítségével megnevezik a jellegzetes növényeket, különös tekintettel a védett és gyógynövényekre. Vizsgálódásaik során az élőhely állatvilágába is betekintést nyernek. Felfedezik a természet változatos hang-, szín- és formavilágát, melyet a rendelkezésre álló módon meg is örökítenek.
3. Dönts okosan! : A mezőn látottak alapján ismeretterjesztő szövegek feldolgozása, igaz-hamis állítások megítélése. Feladatlapok kitöltése csoportban.
4. Mutasd meg! : A mezőn készített fotók kivetítése projektoron, a csoport képviselője pár mondattal kíséri a látottakat. Az út mentén összegyűjtött füvekből, növényekből zöld szőnyeg szövése, a kész munkákból kiállítás rendezése.
II. Igaz mesék Homokországban
1. Mi fán terem?: Motiválás régi használati tárgyakból berendezett kiállítás megtekintésével. Irányított beszélgetés a látottakról, szókincsbővítés, közös éneklés (népdal). Szótárkészítés saját szómagyarázattal.
2-3. Hol volt, hol nem volt… : Népmesék, ismeretterjesztő szövegek feldolgozása csoportmunkában, melynek során előtérbe kerülnek a régi hagyományok, népszokások, népi játékok. Az új ismeretek alkalmazása szituációs játékon, bábozáson keresztül történik.
4-5. Kukoricázz velünk!: Egyszerű játékok készítése kukoricaszárból, csuhéból, csutkából. Népi gyermekjátékok tanulása.
III. Tanyamustra- lovas kocsival a tanyák között
1. Tanyamustra: A csoport lovas kocsival bejárja az iskola körül található tanyákat, megfigyelik az épületegyüttesek szerkezetét, megbeszélik azok funkcióját. A túra közben lehetőség nyílik a megkezdett szótár bővítésére is. A hosszú út során énekekkel, népi mondókákkal, találós kérdésekkel múlathatják az időt.
A tájékozódás alapjainak megismerése, alkalmazása egyszerű, vázlatos térképen, segítségünkre lehet az iránytű is. Pihenőként rövid séta a Csipak -semlyékben.
IV. Mezei hétpróba-játékos akadálypálya
1. Mezei hétpróba: A tanulócsoport létszámától függően 4-5 fős kiscsoportok alakítása. Menetlevél és térkép segítségével a gyerekek végigjárják az állomásokat, ahol elméleti és gyakorlati jellegű feladatok megoldásával, illetve egyszerű játékok közben átismétlik az előző napokban hallottakat, látottakat.
Közben szövés, barkácsolás, vetítés.
|